Bárczay János Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

,,Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam...,,

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Honlap

Iskolánk története

Nyomtatás

A 30-as évek közepén Bárczay János – aki Abaújkéri földbirtokos volt, és az abaújszántói járás képviselője a Parlamentben – bátyja István a kormány főembere volt, így lehetősége nyílt arra, hogy járásra 1 millió pengőt kapjon egy mezőgazdasági tanintézet felépítéséhez. Ebben az időben Abaúj megyében Kassán középfokú, Szikszón és Göncön alapfokú mezőgazdasági iskolák működtek.

Mivel Abaújkér nem volt alkalmas, nem is kaptak rajta a kériek) iskola építésére – így természetes volt, hogy jelentős szőlő, gyümölcs és szántóföldi termeléssel rendelkező, amellett fontos kereskedelmi központként működő Abaújszántóra esett a választás.

A tanügyi épületek helyén répa- és kukoricaföldek,, valamint rét, nádas volt. Az épületek helyét Dula Gusztáv főjegyző, Bróth György községi bíró és Stadler Lajos községi kapitány jelenlétében tűzték ki 1938-ban, majd Varga János, Zibriczki István, Zibriczki József, Erdei Lajos, Dukát Sándor, Péderi István, Tóth István, Orosz József, Tóth Béla, Fekszi István, Veres Géza, Hornyák Pál, Kovács László kőművesek , Kiss József, Bukovenszki János, Czvihum Sándor, Misalek József, Misalek Bertalan segédmunkások, Tomkovics Dániel, Tomkovics Ignác, Olejnyik András, Bialkó József, Maszler István és Szemán Mihály fuvarosok közreműködésével megindultak az építkezési munkák. A követ Mercz Zsigmond fehérkő bányájából szedték, egy keverőgéppel készítették a maltert és félméter vastag falakat raktak. A kőfaragásokat helyben végezték. A főépület és a tanári lakások a háború kitöréséig tető alá kerültek, de a kerítésnek és a gazdasági épületeknek csak az alapjait rakták le.. Ezek elkészítése 1945 utánra maradt.

Az iskolát eredetileg 80 tanuló elméleti és gyakorlati képzésére, valamint diákotthoni elhelyezésre tervezték és rendezték be.

Az anyakönyvek szerint a tanítás 1943.szeptember 1-jén kezdődött az Állami Gazda- és Gazdasszonyképző iskolában. E mellett az iskola mezőgazdasági szaktanácsadó állomásként, valamit baromfikeltető állomásként, is tevékenykedett. Az iskolának 48,5 kh gyakorlóterületet is biztosítottak ami a későbbiek során kibővült 1890 kh-ra. Idecsatolták a Süveges tanyát is, ahol az állatállomány zömét tartották.

Az iskolában idegen nyelv nem volt, s a ma is meglévő közismeretei és szakmai tárgyak mellett – szabás – varrást, sütést-főzést, nemzetközi ismereteket, mindennapi kérdések tantárgyakat találtunk az anyakönyvben. Az elméleti oktatás szeptember-február hónapokban (6 hó) tartott, az év másik felében, március-augusztus, a tanulók a szüleik gazdaságában gyakorlati idejüket töltötték. Ez időben az iskola tanárai rendszeresen ellenőrizték őket a lakóhelyükön.

Télen a környező községekben (Pere, Büd, Kér, Aranyos, Újfalu) Aranykalászos gazdatanfolyamokat tartottak, ahová egylovas fogattal Forrai Lajos (akkor még fiatal fiú) hordta ki esténként Bellánszki György és Koltai István tanár urakat.

1945 nyarán Abaújszántó több lelkes polgára arra az elhatározásra jutott, hogy elszakított Kassán lévő kereskedelmi középiskolát itt kellene működtetni.

A közlekedési nehézségek, a helybeli és környékbeli lakosok anyagi helyzete de, a városok iskolai és diákotthoni befogadó képességének szűkös volta, nem tette lehetővé, hogy a megnőtt iskolázási igényt kielégíthesse, így 1945 szeptemberében –először ideiglenes jelleggel- megindult az oktatás két osztállyal a főépületünkben. A tanulókat a Cekeházán lévő Patay-kastélyban helyezték el(2,5 évre), ahonnan minden reggel nótaszóval vonultak az iskolába gyalogosan.

A kereskedelmi középiskolai oktatás 1949-től folyamatosan megszűnt, ennek helyére iskolázták be a tanulókat a mezőgazdasági gimnáziumba. Az új mezőgazdasági koncepció (nagyüzemek szervezése) miatt ez az iskola már a 2. Évétől növénytermelési technikummá alakult át, ahol 3 éves képzés keretében folyt az oktatás. Az első képesítő (érettségi) vizsga 1952-ben volt.

1954 évtől már a 4 éves rendszerű mezőgazdasági technikumi osztályok indultak be fokozatosan (2 párhuzamos osztály) , így 1957-ben nem volt érettségiző osztály.

1955-ben – az egyik párhuzamos osztály helyére – 2 éves mezőgazdasági szakiskolai osztályt indítottunk, amely egész napos foglalkoztatást nyújtott a tanulóknak. Délelőtt elmélet, délután gyakorlat volt minden nap. Este volt a szilencium.

1957-59-es években Téli Mezőgazdasági Iskola néven fiatalokból “Aranykalászos Gazdákat” képeztünk, amely oktatási forma hasonlított a régi Gazda- és Gazdasszonyképző Iskolához (6 hónap elmélet az iskolában. 6 hónap gyakorlati otthon).

1960-tól megindult a középfokú levelező tagozaton a képzés, amely először mezőgazdasági technikum, 1970-től és növénytermesztő és állattenyésztő szakközépiskolai bizonyítványt adott.

A fentiek mellett – a férőhelytől és tanerő-kapacitástól függően – tsz. És állami gazdasági dolgozók részére tanfolyamokat tartottunk, vezetőképzés, könyvelőképzés, szak- és betanított munkás képzés stb.

1967-ben az egyik párhuzamos középfokú osztály helyett megkezdtük a 3 éves szakmunkástanuló képzést szarvasmarha, majd sertéstenyésztő szakmákban, amely az 1981-ben bekövetkezett iskola összevonások miatt baromfi tenyésztő és juhtenyésztő szakmákkal bővült.

1966-ban átadásra került a 124 férőhelyes új kollégium. Ezzel a tanügyi épület emeleti része - mely eddig kollégium volt- tantermek kialakítására felszabadult.

1966-ban fájó szívvel kellett megválnunk a Tangazdaságunktól mely szerves hozzánk tartozott. Nemcsak tanulóink gyakorlóterülete, de számos siker forrása is volt, hiszen termelési eredményeinkkel főhatóságunk elismerését több esetben kivívtuk.

1970-ben növénytermesztő és állattenyésztő szakközépiskolai képzés indult a technikusképzés helyett, mind a nappali, mind a levelező tagozaton.

Ugyancsak 1970-ben nyerte el diákotthonunk a megtisztelő kollégiumi rangot (Osvay László kollégiumvezető irányításával), és ezzel egyidőben megtörtént az iskola és kollégium névadása, Gyárfás József –a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia tanára, a mezőgazdasági szakíró nevét vettük fel. (Élt: 1875-1945).

1978-ban szakmunkáscélú középiskolai tagozat indul szarvasmarha-tenyésztő szakmában.

1981-ben megszűnt a szikszói, hernádvécsei, abaújszántói szakmunkásképzőiskola, melyek jogutódja nagyobb részt mi lettünk. Tantestületünk létszáma 40 fölé, tanulóink létszáma 300 fölé emelkedett. A 4 középiskolai osztály mellett a szakmunkás osztályt és 4 levelező osztályt működtettünk. Az összdolgozók létszáma elérte a százat.

1981. év szeptemberében indult a mezőgazdasági áruforgalmi szakközépiskolai oktatás az előző évben felépült külön épületben. 1987-ben megkezdődött az állattenyésztő-állategészségügyi technikusképzés.

1990-ben a szakmunkás tagozaton általános állattenyésztő szakot vezettünk be, az előbbi specializált szakok helyett. 1991-ben – az országban elsőként, kísérleti jelleggel - agrárpiacgazdasági technikus képzést indítottunk.

Mindkét technikus szakon a több évre választható angol és orosz nyelv mellé a német nyelv tanítását is megkezdtük.

1992-ben a szakmai képzés erősítése céljából átvettük a süvegesi állattenyésztő telepet, valamint a Bartos-kúti táblában 32 hektár földterületet. Ez nagyságát tekintve lehetőséget biztosít egy mintafarm kialakítására, ahol tanulóink elsajátíthatják mindazon gyakorlati ismereteket, amelyek az önálló gazdálkodáshoz is elegendőek. A tanüzem lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben növénytermesztési, gépesítési és kertészeti ismereteket is és gyakorlatokat is saját tanműhelyünkben oktassuk.

Iskolánkban – eddigi működése alatt az alábbi létszámú szakirányú tanulókat képesítettük a mezőgazdaság számára: Nappali tagozaton 55 növénytermesztő technikust, 363 mezőgazdasági technikust, 624 növénytermesztő és állattenyésztő szakközépiskolást, 291 állattenyésztő szakközépiskolást, 22 állattenyésztő technikust, 122 szakiskolát végzett mezőgazdát, 38 aranykalászos gazdát, 510 szakmunkást, (tejházkezelő, szarvasmarha-tenyésztő, sertéstenyésztő, baromfitenyésztő, juhtenyésztő, általános állattenyésztő).

Levelező tagozaton 286 mezőgazdasági technikust, 349 növénytermesztő-állattenyésztő szakközépiskolást, 126 szakiskolát végzett mezőgazdászt képeztünk.

Tanfolyamos képzés keretében 550 szak – illetve szakmunkást képeztünk: tejházkezelő, gépfejő, sertéstenyésztő, sertésgondozó, szarvas-marhatenyésztő és baromfitenyésztő szakon.

Ez összesítve nappalira 2204, levelezőre 349 tanfolyamon 550. Mindösszesen 3093 végzőst jelent fennállásunk óta. Ehhez járul még a kereskedelmi középiskolában végzett mintegy 250 fő.

Burkus Mihály

ny.igazgatóhelyettes