Dr. Bárczay János
1900–1985
Iskolaalapítónk, Dr. Bárczay János életpályája
Hittel végigjárt életút
A szellemi alkotások egyetlen és igazi értékmérője az idő. Minden korban első helyen van a szellemi tevékenység produktumainak értékelése, jelen idejű minősítése. Valamennyi előttünk lévő korszakban sokszínű és mozgalmas tevékenység folyt ilyen téren, de mi, mai emberek csak egy-egy dolgot ismerünk a korábbi időkből. Azért van ez, mert az évek elteltével az utókor csak igazán értékes alkotásokra és alkotókra emlékszik, az utód csak ezekkel foglalkozik.
Ezért van az, hogy most a figyelmünk középpontjába került Dr. Bárczay János életútja, akinek kezdeményezésére és közreműködésével létrejött az abaújszántói mezőgazdasági szakképzés.
A Bárczay család egyike a legrégibb nemesi családoknak, melynek ősi fészke az Abaúj megyei felső és alsó Bárcza helység. Származásukat 1209-ig vezetik vissza, eredetük első írásos dokumentuma az 1277-ből való királyi oklevél. Címerüket Zsigmond királytól kapták 1424-ben. Több tagjuk viselt megyei hivatalt a XV. századtól kezdődően. Volt közöttük Abaúj megyei alispán, Pest megye első alispánja, Abaúj megyében királyi táblai ülnök és megyei követ az országgyűlésben.
A XVIII. században Abaúj vármegye leggazdagabb nemesei közé tartoztak. Bárczay Ferenc Kazinczy legjobb barátja volt, akinél a nagy nyelvújító gyakran megszállt Göncruszkára utazva.
A századfordulón a család egyik ága Perén, a másik ága Abaújkérben élt. Az abaújkéri ágból származik Dr. Bárczay János, az iskolaalapító, akiben a valamikori elődök összes progresszív tulajdonsága megjelenik.
Bárczay János Abaújkérben született 1900. július 20-án. Édesapja Bárczay Ferenc abaújkéri földbirtokos, édesanyja Szathmáry Király Ida felsőzsolcai földbirtokos volt.
Elemi iskolába Abaújkérben járt, érettségit a miskolci Római Katolikus Főgimnáziumban tett. Jogi tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, közben a debreceni gazdasági akadémiának is hallgatója volt. Államtudományból doktorált Budapesten. Katonai szolgálatra az I. világháború végén vonult be, s mint zászlós szerelt le.
1921-ben közgazdasági pályára lépett, Borsod vármegyében szolgabíró, illetve alispáni titkár volt.
1924-ben megvált a közigazgatástól, és a család abaújkéri birtokát vezette 1932-ig, de közben részt vett a közéletben, különböző szervezetekben és egyesületekben dolgozott, szakmai érdekképviseleti szervnek lett az elnöke vagy alelnöke, és a Kassán megjelenő Felvidéki Újság főszerkesztője volt.
1932-ben a tornai választókerület képviselőjeként bekerült a parlamentbe, 1935-től pedig a gönci választókerület országgyűlési képviselője volt. 1930-40-ben a Magyar Élet Pártjának egyik alelnöke.
Gróf Teleki Pál miniszterelnök kérésére földművelésügyi államtitkárként – a miniszter állandó helyetteseként – dolgozott 1940. november 10-től 1944. március 19-ig.
1942-ben kinevezték árvízvédelmi kormánybiztosnak, s ebből a helyzetből adódóan kezdeményezte a Torna folyó szabályozását. Közéleti szereplése idején keveset tartózkodott a családi birtokon, de ebben az időben fejlesztette szülőföldje intézményeit. Abaújkérben megépíttette a Községházát és a Népházat, amelyet 1938. március 15-én adtak át.
1938-ban megkezdte a mai szakközépiskola építtetését. Tervezte – a helye kijelölése már meg is történt – Abaújkér és Abaújszántó között egy kórház építését.
A német megszállás törte meg pályáját, 1944. március 19. után lemondott tisztségéről, és visszaköltözött Abaújkérbe, ahol gazdálkodott. A birtokot 1947-ben államosították, így Budapestre ment, ahol elektroműszerész szakmunkás-bizonyítványt szerzett, és az Egyedi Kismotor gyárban dolgozott, mint a próbaterem vezetője.
Családjával együtt 1951-ben kitelepítették a Szolnoki megyei Jászdózsára, s ott a Torna folyó gátőreként dolgozott 1964-ig.
Eztán családjával együtt Budapesten telepedett le, s nyugdíjasként a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott, mint csoportvezető teremőr.
Két házassága volt. Első felesége Lichtenstein Márta, akitől elvált. Ebből a házasságból született Bárczay Anna. Második házasságát 1946-ban kötötte, felesége Tényes Magdolna. Ebből a házasságból két gyermek született: Bárczay Erzsébet és Bárczay András.
Dr. Bárczay János 1985. július 27-én halt meg Budapesten.
Jellemző életére az az idézet, amely a gyászjelentésben volt olvasható:
„Ama nemes harcot megharcoltam,
futásomat elvégeztem, a hitet
megtartottam …”
Nevét viseli intézményünk
Intézményünk 2014 februárjában vette fel Dr. Bárczay János nevét, tisztelegve az iskolaalapító munkássága és a mezőgazdasági szakképzés megteremtésében vállalt szerepe előtt.
Nevének felvétele az intézmény történetének fontos mérföldköve volt. Iskolánk közössége azóta is őrzi és ápolja emlékét, valamint az általa képviselt értékeket.
